Betegek reménysége

Betegek reménysége

Árad a szeretet fénye

Mely a betegek reménysége

Simogat, letörli a könnyet

Szenvedést elviselni, könnyebb

Nehezek a próbatételek

Lelkünkben élnek a félelmek

Ha a magány reánk szakad

Ó lélek, Istent meg ne tagad!

A tanítást türelemmel viseld

Mert próbára van téve hited

A segítő felkeresi ágyadat

Meghallgatja és teljesíti vágyadat.

Ez lehet barát vagy régi munkatárs

Ki nyitott szívvel viszi a megoldást

Ez nem befolyásolja szabad akaratodat

De ígér még sok boldog napokat

Kiben az emberi lélek nyitott

Felismeri az örök titkot

Feladni soha nem szabad

Velünk van mindig a „Teremtő tudat”!

1996. október 8. Botond Ferenc